Világ életemben nagyon kreatív voltam, ez már gyerekkoromban is megmutatkozott. Nagyon szerettem dekorálni a gyerekszobámat, de nem csak azt, hanem az egész házat. Szerencsére a szüleim nem voltak semmi jónak az elrontói, hagyták, hogy kibontakozhassak. Tudtam, hogy egyszer nekem valami olyan munkahelyem lesz, ahol majd ezeket a kreatív energiákat ki tudom élni. Legalább is nagyon reméltem. Ezért elvégeztem egy dekoratőr és egy lakberendezői képzést is, mert úgy voltam vele, hogy az sosem árt, ha az embernek több szakmája van.
Sikerült elhelyezkednem egy rendezvényszervezői cégnél, ahol dekoratőrként dolgoztam. Bár ma már más területen tevékenykedek, azt gondolom, ez mindenképp egy jó tapasztalat volt, aminek segítségével ma már tudom, hogy bizonyos helyzetekben mire kell odafigyelni. Sajnos azt is láttam, hogy bármennyire is egyszerűnek tűnik, ennek a szakmának is megvannak a buktatói, és ha az ember nem tudja ezeket a stresszes helyzeteket megfelelően kezelni, könnyen kibukhat.
Sokakat láttam, akik vezetői pozícióban dolgoztak, és nem tudtak megbirkózni az őket érő folyamatos stresszel. Ki így – ki úgy kezelte ezeket a helyzeteket, voltak akik dohányoztak, kényszeresen ettek, de sajnos voltak olyanok is, akik az alkoholhoz nyúltak. Sajnos nem egy alkalommal odáig fajult a helyzet, hogy az illető sajnos alkoholfüggővé vált, de csak nagyon kevés helyzetben láttam azt, hogy komolyabban segítségért folyamodtak volna ezek a személyek.
Erről beszélgettem egy másik dekoratőr kolléganőmmel, és mesélte, hogy hallott ő egy olyan programról, ahol az alkoholproblémákkal küzdőknek segítenek. Fontos észben tartani, hogy legyen valaki akármilyen mélyen is, mindig van kiút, akkor is, ha már mutatkoznak az alkoholizmus fokozatai. Nincs olyan mély gödör, ahonnan ne lehetne kikecmeregni szakértők, illetve a családunk segítségével. Erre alapoz ez a rehabilitációs program is, ugyanis nem csak a páciensre koncentrálnak, hanem a családtagokra is, hiszen fontos szerepük van a gyógyulásban.
Amiatt sem kell aggódnia a pácienseknek, hogy esetleg nem lenne az egész diszkrét, mert teljes mértékben az. Hiszen a helyszín egy Balaton – parti nyugodt vidék, ahol minden körülmény adott a gyógyuláshoz. Olyan szakemberek dolgoznak az intézményben, akik nem csak értenek a függőségek kezeléséhez, hanem néhányan maguk is gyógyult alkoholisták. Ki tudná jobban, min megy keresztül egy ilyen beteg, mint ők? 70 – 75%-os sikerük kulcsa az úgynevezett Minnesota – modell, amelyet már hosszú évek óta alkalmaznak, ez az egyik legsikeresebb az alkoholizmus kezelésében. Ennek az a lényege, hogy nem csak arra koncentrálnak, hogy az ott tartózkodás alatt minden rendben menjen, hanem akkor is fenntartsák ezt az életmódot a páciensek, ha már kikerültek az intézményi keretek közül.
Ráadásul az is emellett a program mellett szól, hogy szinte minden biztosítva van ahhoz, hogy az ember elfoglalja magát, és ne gondoljon az alkoholra. Gondolok itt sportolási lehetőségekre, a nyugodt környezetre és a szervezett programokra. Rendszeres időközönként a családoknak lehetőség nyílik arra, hogy meglátogassák a gyógyuló családtagot, és programokon vegyenek részt, ami ahhoz kell, hogy ez az elért józanság fenn is maradjon.
Meg voltam lepve, hogy a kolléganőm ennyi mindent tudott erről a programról. Azt válaszolta, hogy ez azért van így, mert sajnos volt olyan személy a családjában, akinek igénybe kellett venni ezt a rehabilitációs programot. De azt is mondta, hogy mindenképp megérte, mert sikerült a családtagnak megszabadulnia a függőségétől.