Rajztanárból, szobalány állás Ausztriában

Először is el kell, hogy mondjam, hogy szeretem a szakmámat. nem azért döntöttem úgy, hogy ott hagyom, mert nem szerettem dolgozni benne, hanem mert anyagilag másra volt szükségem.

A munkám

A szülőfalumba kerültem vissza dolgozni. Kis falu, kevés lakos, de az iskola még éppen csak üzemel. Soha nem volt biztos, hogy meddig fog működni, hiszen ez mindig attól függ, hogy mekkora a gyerekek létszáma. Mivel sokan a közeli városban dolgoznak, jönnek mennek, így a gyerekeket is sokan elviszik, hiszen egyszerűbb munka után csak gyorsan oda beszaladni értük, és hazahozni, vagy ha valami gond van, ott egyszerűbben eljutnak értük.

Én mindenesetre örültem, hogy itt maradhattam, hiszen szerettem ezt a falut. Persze az sem mellékes, hogy édesanyám már öreg, beteges is volt, és szüksége volt rám arra, hogy ha kellett tudjak segíteni, takarítani már nem bírt az utóbbi időkben, és az egészsége sem olyan volt.

A veszteség

Egy éve már majdnem, hogy édesanyám eltávozott. Igen csak megrázott a dolog, mikor a házba mentem, és üresen állt. Szerettem a házat, hiszen itt nőttem fel. Egyedüli gyerekként, én örököltem meg, hiszen apám is már meghalt.

Persze szép és jó, hogy lett egy házam, sokan azt gondolnák, hogy ez milyen jó dolog. Az, bár inkább ne ezen az áron lett volna. na a lényeg, hogy ahhoz ha használni szeretném, tudtam, akkor muszáj lesz rá költenem. Na de miből? A nagy tanári fizetésemből? Na abból aztán biztosan nem fogom a kis házat renoválni.

A döntésem

Sokat tépelődtem, hogy mit is tehetnék. Hitelbe nem szerettem volna magamat verni, hiszen ha nem tudom valamiért kifizetni, akkor még azt is elveszik tőlem. Így ezt a lehetőséget gyorsan el is vetettem. Na de akkor mi tévő legyek?

A megoldásra Hanna barátnőm segített rájönni. Ő évek óta kijár Ausztriába dolgozni, mint szobalány. Persze nem egyszerű kint, és más is, mint a tanári állás, de ez még szóba jöhetett. Amúgy is régen találkoztunk, így mondtam neki, hogy jöjjön már el hozz kicsit beszélgetni, és amúgy is olyan ritkán tudunk találkozni.

A szobalány állásvacuum-24263_640

Hanna már 3 szezont húzott le kint. Ebből két tél volt, és egy nyári. Még az is megfordult a fejembe, ha télre sikerülne találni valamit, akkor még a fűtési költségeket is meg tudnám spórolni. Hiszen, ha nem vagyok itthon nem lesz aki begyújtson. Nálunk még cserépkályha van, de nem tervezem, hogy kiszedetem, hiszen olyan meghitt. Én szeretem ha hallom a tűz ropogását, és érzem a közvetlen melegét is.

Szóval elmondott mindent, hogy mit kell tudnom. Ami biztos, hogy némi nyelv ismeretnek kell lennie, de ez nem jelentett gondot, hiszen angolul, és németül is tanultam, így azért már nem leszek nagyon elveszve talán. Dolgozni mindenhol kell, de ha valaki akar, akkor azzal sem lesz gond. Persze minden hely változó, és minden attól függ, hogy ki milyen helyre megy dolgozni. Mehetek kisebb panzióba, vagy hotelbe, mindegyik esetében más lehet a helyzet. Persze szobák mindenhol vannak, ezt mindegyik esetben kell takarítani. Ezenkívül hozzá jöhet az étterem, a közlekedők, esetleg a sí szoba, vagy a wellness takarítása is. Követelmény is van, mindent helyesen, tisztán kell hagyni. Ha ezeket tudom vállalni, biztosan találok egy megfelelő szobalány állást magamnak.