Nem vagyok az a fajta, aki csak úgy, kritika nélkül szembe dicséri a másikat. De a pcmentor szerviz szerintem örömódát érdemel. Tapsot, álló ovációt, de tényleg…
Egy hatalmas munkám volt nemrég. Egy esküvő dekorációján dolgoztunk. Ez önmagában nem egy nagy szám, de most gyakorlatilag arról volt szó, hogy a teljes étterem dizájnját megváltoztatjuk, az esküvő pedig egyszerre “dizájnavató”, újranyitási ünnepség, és nyilván menyegző is. Mindennek a helyén kellett lennie. Csúszásnak helye nincs.
Az esemény előtti hetekben rengeteget dolgoztam. Még soha ennyire összetett munkám nem volt. Egyeztetnem kellett az esküvői fotóssal, videóssal, a zenészekkel, a hang- és fénytechnikusokkal, a beszállítókkal, a násznaggyal, a vőféllyel a ceremóniamesterrel – igen, van, akinek ez mind van… Egyszerre voltam felelős az esemény látványáért és berendezés elkészültéért.
Ilyenkor egy sor szempontot figyelembe kell venni: hogyan működnek majd a fények? Hogyan lesz a terem biztonságos a gyerekeknek, a forró tálakkal rohangáló pincéreknek, a kerekesszékkel, bottal, vakvezető kutyával érkező vendégeknek, Fifikének a törpetacskónak és özv. Kovács Jánosné higiéniai felelősnek is. Mindenkinek.
Az utolsó napokban már azt sem tudtam, hol áll a fejem. Mindent személyesen kellett ellenőriznem, hogy biztosan a helyén van-e. És az a sok elektronika! A dekoráció egyik legnehezebb része, hogy a fény- és hangtechnikai eszközöket úgy helyezzük el, hogy esztétikusak is legyenek, de:
- Ne férjenek hozzá a gyerekek.
- Ne érje őket víz/gőz, pl. mosogatásnál, a teraszon esőben, felmosáskor, ablaktisztításkor.
- Ha a vezeték átforrósodik, akkor se kaphasson lángra körülötte a burkolat vagy a papír díszítés.
Az ember azt gondolná, hogy ez csak egyszerű origami, feng shui (meg több ilyen japán dolog…), de egyáltalán nem csak erről szól. Majdnem olyan technikai feladat, mint az épületgépészet.
Nagyon sokat dolgoztam, mire sikerül megfelelő állapotba hozni mindent. Rengeteget számoltam, kalkuláltam, terveztem és rajzoltam, az utolsó időben pedig minden egyes napot az étteremben töltöttem.
Meg is történt a baj…
A 3 éves laptopom, amit túlzás nélkül éjjel-nappal használok, végleg megadta magát. Legalábbis látszólag. Egy reggel bekapcsoltam és nem volt se kép, se hang… Még az ismerős búgás sem. Se töltőről, se akkumulátorról, de akkor, ha esőtáncot jártam körülötte, se akkor, mikor hangosan könyörögtem neki: “Indulj már el, te vacak!”
Teljesen kétségbe estem. Nem csak a jelenlegi rendezvény adatai vesztek el (szívroham nr1., hanem az összes ügyféladatom is (szívroham nr 2). Számlák, tervrajzok, rengeteg dolog, amit nem a felhőben tároltam… És a programok, a mentések, a fotók, a referenciák, a táblázataim… Ezek nélkül képtelen lettem volna befejezni a munkát időre.
Önkívületben kezdtem telefonálni, hogy mentőt, tűzoltót, rendőrt kerítsek. Szerencsére nagy igyekezetemben és önkívületemben felhívtam az egyik kollégámat is (valószínűleg olyasmit mondhattam neki, hogy szólítsa fel a köztársasági elnököt a hadsereg mozgósítására…), aki pánik helyett meg is próbált tenni valamit.
Fél őrjöngésemből egyszer csak egy fiatalember riasztott fel.
- Megnézném én azt a laptopot!
Mesélik, hogy eleinte odaadni sem akartam a gépet, de aztán a fiatalember megmagyarázta, hogy ő a pcmentor szerviz munkatársa, és általában nem szoktak ilyen gyorsan vállalkozni a javításra, de a kollégám jelezte, hogy a helyzet annyira életbe vágó, hogy ő most megpróbálkozik vele.
Némi homlokráncolás után a laptop működött…. Csak az akkumulátor romlott el benne, így viszont a tápcsatlakozóról sem tudta felvenni az áramot. Isteni szerencse volt, hogy a kollégám ismerte a gépem típusát, a szerviznek pedig volt raktáron egy aksi ehhez a géphez. (Kapcsolatban vannak a gyártókkal, úgyhogy halván félmosollyal a fiatalember azt is megsúgta, hogy alaplap is lett volna éppen…)
A munka mehetett tovább, én pedig elképesztően boldog voltam. Annyira jól esett, hogy ennyire gyorsan segítettek nekem, hogy megértették a problémát és bevállalták ezt a nehéz szituációt… Nem elvárás, de nekik gyorsan, a garanciaidőn bőven túl is volt megoldásuk! Máshol nem hogy házhoz nem jöttek volna a problémáért, de valószínűleg azt mondják, a gépet már nem is érdemes megjavíttatni, vegyek másikat.
Szerintem példaértékű ez a hozzáállás. Attól, hogy egy gép már nem garanciális, a gazdájának még fontos lehet, hogy jól működjön. Ráadásul, ha csak egyszerűbb feladatokra, és nem játszani, vagy 3D grafikát tervezni kell a gép, szerintem nem is túl környezetbarát kétévente cserélni. Én is ezért nem váltok komolyabb vasra. A legjobb, hogy amikor ezt elmeséltem, a fiatalember értette, sőt bólogatott… Ő tulajdonképpen szereti ezeket az öreg gépeket javítani.
Nem tudom elégszer megköszönni nekik a munkát!