Egy nehéz rajzmunka, bukósisak méret

Mindig is arra vágytam, hogy rajzolhassak, és ebből éljek. Már gyerekkoromban is szerettem rajzolni, mindenfélét. Te szerettél rajzolni? Esetleg volt rajztehetséged?

A rajz szeretete

Már eg��szen kicsi voltam, azt mesélték a szüleim, mikor sokszor rajzolgattam. Persze eleinte csak úgy, mint minden kisgyereke, azt��n egyre többet. Későbbiekben, óvodában észrevették, hogy képes vagyok órákig rajzolgatni, mindenféléket. ha kaptam egy üres lapot, képes voltam telerajzolni. Nem nagy fával, meg madarakkal, dombokkal, hanem kicsiben, sok mindent, embereket, persze akkor még a magam módján.

Térben rajzoltam, és közelebbi, távolabbi dolgokat is ábrázoltam. Egyértelmű volt ezek után, hogy az óvodában azt javasolták, hogy rajz szakon folytassam, ������s olyan iskolát keressünk, ahol már általános iskolában nagy hangsúlyt fektetnek ennek a megfelelő elsajátítására.

Az iskola

Van pár iskola a városunkban, de csak egy rendelkezett olyan rajz oktat����ssal, ami nekem megfelelő lett volna. Ez azt jelentette, hogy heti szinten több rajz óra is volt, és nagyobb hangsúlyt fektettek ennek a tan��tására, mint máshol. Kiemelt óra számban volt már screen-476405_640alsóban is. Emlékszem, volt műhely ór����������nk, azt nagyon szerettük.

Minden féle eszközzel dolgoztunk. Volt k��ztük először ceruza, később már a pasztell kréták, tinták is előkerültek.

Felsőben már igazán komoly dolgokat is kellett kész��teni, s������t már voltak házi feladatok is, igaz nem egyik óráról a másikra, de otthon is kellett rajzolni. Én szerettem, és a továbbtanulást tervezgetve már tudtam, hogy ebben az irányban fogok keresgélni.

A továbbtanulás

Mivel nálunk nem volt megfelelő középiskola, így egyértelmű volt, hogy kollégiumba fogok menni, és otthonról távol. Persze a szüleim aggódtak, hogy mi lesz velem, hogyan fogom majd bírni�������a sok általános aggódás.

Végül három iskolára sz��kítettük le a kört. Nyílt napkor elmentünk mindegyiket megnézni, hogy a legmegfelelőbbet tudjuk kiválasztani.

Minden féle szempontot n��ztünk. Ne legyen messze az iskola, és a kollégium, ha lehet az állomás se a v��ros másik végében legyen, és még hasonlókat. Persze az iskola is fontos volt, az első benyomás, a tanárok, leendő osztálytársak.

Mára már tudom, hogy megfelelő iskolákat választottam magamnak. Főiskolára is tovább tanultam, és ma már tudom, hogy reklám tervező szeretnék lenni. Remélem siker��l majd megfelel�� munkahelyet találnom. Igaz addig m������g sok mindent kell tanulnom, hiszen az��rt ma is kapunk igaz��n nehéz feladatokat.

A minap pont motoros buk����������sisakokat, bukósisak méreteket kellett ábrázolni. H��������t nem volt egyszerű, utána is kellett n����znem, hogy milyenek, ��s hetekig dolgoztunk rajta, de végül ez is sikerült. Remélem mindenki annyira szereti a szakmáját, vagy azt amiben dolgozik, mint ����n fogom az enyémet.